7.fejezet

A buli és az indulás.

 

Hosszú hetek után ma megtartjuk a beavató bulim. Mit ne mondjak, kicsit félek tőle.
A srácok reggeltől készültek a bulira. Lufikat hoztak (feltöltötték vele a nappalit, mintha szülinapi buli lenne), rengeteg nasit és üdítőt (leginkább alkoholt) és sok vendéget hívtak. Én felvettem az estére szánt buli ruhám és, megcsináltam a hajam.

 A buli kezdetével már nagyon jó volt a hangulat. Táncoltunk Danivel és El-el, majd kezdődhetett az ivó verseny. Harry-vel egymással szemben állva kezdtünk el „inni” (inkább vedelni). Volt ott martini, wiskhy, pálinka, konyak, vodka, sör. Egyszóval összeittunk mindent. Éss… NYERTEM! Többet ittam, mint Harry és így sem ütöttem ki magam!
- Elismerésem –nevetett Loui miközben megveregette a vállam –Megyek tartani az én drágámnak a vödröt –nézett fel az emeletre és megindult.
-  Hát nem gondoltam volna, hogy sikerül. És még nem is vagy annyira..- lépett mellém Zayn.
- Idióta? Kikészült? Bunkó? –néztem rá ő meg csak bólintott – Táncolunk? –kérdeztem tőle és elkezdtem húzni a nappaliba.
- Én, én nem tudok táncolni – dadogta
- Ó, dehogy nem gyere. –ráncigáltam. És ezután szerintem leért az alkohol, mert semmire sem emlékszem. Max annyira, hogy Hazza valami csajjal kikezdett, aki felpofozta őt.

Reggel a saját ágyamban ébredtem Harry és Loui között (?). Majd egyszer Tommo felugrott és üvölteni kezdett:
- Good Morning, Good Morning. How are you, how are you. I’m fine thank you. –„énekelte”
- Loui hagyd már abba! –üvöltöttem rá –Vagy nem fogod jól érezni magad!
- Rendben, asszonyom! –tisztelgett én meg elröhögtem magam
- Szerinted ki tudjuk húzni? –böktem Harry felé, ő meg elmosolyodott és bólintott. Majd megragadtuk Hazza lábát és húztuk, ő meg csak nyögött, de a végén felébredt.

A mai nap részben a pakolásból állt, mivel holnap indulunk Amerikába az 1 hónapos turnénkra.
Miután összepakoltunk lementünk a nappaliba és mesét néztünk, majd nem volt kedvünk felmenni ezért lent aludtunk. Én a kanapén feküdtem a lábam Zayn ölében volt,ő meg a derekamra tett egy párnát és ráhajolt úgy aludt. Harry a mellettünk lévő fotelban aludt. Loui a kanapé mellett a földön (?) mellette Niall. Liam pedig a másik fotelben ülve aludt.
- Harry! –nyöszörögtem álmomban majd kinyújtottam a kezem és résnyire nyitottam a szemem , ő meg felkapta a fejét és odahajolt hozzám – Adj egy takarót –mondtam ismét, majd egy hatalmasat ásítottam, szerintem ő másra várt, de mindegy.

És igen ma indulunk, reggel már csak mindenki felöltözött olyan ruhában, amire repülőre lehet szállni. Mindenki összepakolta a saját technikai cuccait (laptop, iPad, töltők) és már csak a kisbuszra vártunk. Én egy farmer csőnadrágot vettem fel egy egyszerű fehér pulcsival és fehér Converse cipővel (igen megint), a hajamat pedig még este befontam így reggelre pedig szétszedtem és hullámos volt. Beszálltunk a kisbuszba és mindannyian egyszerre elordítottuk magunkat:
- Indul a 1D turné!
A repülőn Zayn és Harry között ültem. Az előbbi már az induláskor elaludt, az utóbbi meg a laptopján oroszlánkirályt nézett. Mivel aludni nem volt kedvem ezért én is néztem a gyermekded lelkűvel a mesét.
- Na, mi az tetszik a közelségem? –kérdezte mosolyogva Hazza, mert közelebb mentem hozzá.
- Nem csak tudod, Malik barátunk nyáladzik! –mondtam undorodva és még közelebb mentem hozzá.
- Á nyugodtan! – legyintett majd elmosolyodott és a szemembe nézett, majd én elkaptam a fejem és néztük a mesét. De egy idő után elaludtam és mikor felébredtem Harry vállán volt a fejem az övé meg az enyémen.
- Jó reggelt vagy délutánt. – suttogta
- Mi van? –kérdeztem álmosan miközben felemeltem a fejem a válláról.
- Jót aludtál?
- Aha, kényelmes vagy. –mosolyodtam el.
- Hát reméltem is, máskor is aludhatsz rajtam. –mosolyodott el ő is. – Figyelj, szeretnék valamit neked mon… - de félbe szakítottam, mert megláttam Amerikát
- Nézd megjöttünk!- emeltem fel a fejem és kibámultam az ablakon majd mindketten elővettük a telónkat és fényképeztünk egyet. És a többiek is elkezdtek felébredni.
- Éhes vagyok! –jelentette ki Niall
- Gondoltuk. – veregettem meg a vállát miközben előre nyúltam. – Valaki tud adni egy zsepit? – kérdeztem.
- Tessék. – nyújtotta hátra Liam a zsepit, tulajdonképpen nála mindig minden van ő a banda apukája J (és az én uncsibátyusom). Majd én széthajtottam a zsepit és Zayn felé nyúltam.
- Hé meg ne fullaszd! Ő fontos része a bandának! –„sikított” egyet Loui és fájdalmas fejet vágott.
- Mi? Jól van, persze majd megfojtom! Letörlöm a nyálát, mert nagyon gusztustalanul ömlik neki. – és elkezdtem fintorogva törölni a nyálát, a srácok meg sóhajtottak egyet.

És, hogy nagyon szép legyen az első amerikai napom (már voltam Amerikában sokszor táncolni, de most a fiúk miatt más). Persze, hogy megrohamoztak a visítozó rajongók, de ez még nem annyira rossz. Hanem ismét a hülye kiléptető kapu kicseszett velem. Ismét a tálcán volt már a táskám, telefonom, fülbevalóm.
- Vegye le a nyakláncot is! –mondta az őr, a fiúk már rég a kapu előtt vártak és autogramot osztottak, én meg még szenvedtem egy sort.
- Tessék! –dobtam a tálcára és ismét végig sétáltam a kapun és persze, hogy bejelzett.
- Vegye le az övét is! –én ideges fejet vártam és spanyolul lenyomtam egy szép választékos káromkodást. Kiráncigáltam az övem a nadrágomból. És hogy végre nem csipogott, de akkor meg a rajongók rohamoztak meg. A sok aláírás és kép után végre odaértem hozzájuk.
- Te beszélsz spanyolul? –kérdezte Niall tágra nyílt szemmel.
- Aha, meg középfokon olaszul, franciául, portugálul, németül és ugye anyanyelvi szinten angolul, magyarul meg spanyolul. –a srácok csak csodálkozva bámultak.
- Jupíí meg van a tolmácsunk! – tapsikolt meg ugrált Loui (még hogy ő a legidősebb!?)
- Te neked az ilyen kapukkal soha sincs szerencséd ugye? –kérdezte felvont szemöldökkel Harry.
- Ne is mondd –mondtam dühösen és olyan dolog történt, amire nem számítottam.  Épp kiindultunk az ajtón, amikor véletlenül nekiütköztem valakinek.
- Ó, elnézést – néztem oldalra és egy gyönyörű szép barna szempárral találtam szembe magam.
- Semmi baj. Amúgy, szia – mosolyodott el az idegen…