16. fejezet

Te meg, hogy kerülsz ide?!

Sziasztok! Meghoztam a következő részt, mivel összegyűlt a három komi. Most ismét újabb három komi után jön a következő! (vagy szavazz oldalt <-----) Kérlek ha olvasod a blogot írj komit és jelentkezz rendszeres olvasónak! Íme a rész:

- Harry! Harry! –szólongatott egy lány én meg csak forgolódtam, hogy megnézzem, kilehet az. –Harry! –hallottam újra meg a hangot és még mindig nem tudtam, hogy ki lehet az. A hangja nagyon hasonlított valakiéhez, de kiéhez? Úristen ez Kate hangja! – Harry ébredj már fel! –üvöltött rám én meg kinyitottam a szemem. Kate-el találtam szembe magamat, aki rángatta a vállamat.
- Ááá! Te meg hogy kerülsz ide?! –üvöltöttem rá és elhúzódtam az ágy másik végébe. Majd körül néztem, hogy hol is lehetek? Kate szobájában voltam, és az ágyon feküdtem, egy szál alsóban.  Ő meg előttem állt egy virágos ruhában.
- Mi az, hogy, hogy kerülök ide? Ez az én szobám! –mondta kérdő tekintettel majd széttárta a karjait.–Amúgy meg mi bajod van?
- Te-te, de te –mutattam felé remegő kézzel, ő még mindig csak kérdő tekintettel meredt rám.
- Én? –kérdezett vissza.
- Meghaltál!! –üvöltöttem rá majd még távolabb húzódtam az ágyon.
- Hogy haltam volna, meg itt állok előtted! –közölte velem a tényeket.
- Nem te meghaltál, meglőttek és kórházban voltál és véreztél, majd sokkot kaptál. Aztán Liam-et lecseszte az anyukád, amiért nem vigyázott rád és te meghaltál. Aztán beszéltünk hozzád, mármint a sírodhoz. Majd Daniell kioktatott minket, amiért két hete nem csinálunk semmit sem és, hogy szedjük össze magunkat. Majd indultunk volna kajálni, de most itt vagyok! Akkor én is meghaltam?! –mondtam az arcába.
- Harry, Dani nincs is itt és nem lőttek le, nem véreztem el, nem kaptam sokkot, Liam-et nem cseszte le senki, nem beszéltél semmilyen sírhoz sem és NEM haltál meg! - mondta el újra, amit én csak kiegészítve és a végét nyomatékosan szótagolta.
- Akkor, meg mi volt?
- Ezt csak álmodtad. Nem tervezem még, hogy meghalok. –ingatta a fejét és közben mosolygott. – Amúgy biztos nagyon rossz lehetet, mert a srácok azt mondták, hogy már egy ideje a nevemet hajtogatod és sírsz. –döntötte oldalra a fejét, majd kimásztam az ágyból és odamentem hozzá majd megöleltem és a fülébe súgtam.
- El sem tudod képzelni mennyire. –majd megcsókoltam. Tényleg ez az álom olyan valóságos volt, hogy azt hittem elvesztettem. Most rájöttem, hogy semmik sem lennénk nélküle, és amikor újra megcsókoltam akkor döbbentem rá, hogy mennyire hiányzott.
- Na, gyerünk felöltözni. –adott egy pacsit a fenekemre és az ajtó felé indult, de megfogtam a kezét és ismét magamhoz húztam, majd hosszan megcsókoltam.
- Várj meg. –suttogtam neki.
- Oké, de siess! –huppant le az ágyra, amíg én gyorsan felöltöztem.

Kate szemszöge:

El sem hiszem, hogy azt álmodta, hogy meghaltam. Nagyon meg volt rémülve, az igazat megvallva én is megijedtem tőle, ahogyan reagált. Jó tényleg meg fogok halni, de csak a CSI-ban. Ahogyan néztem őt, ahogy öltözik rájöttem, hogy rettentően szeretem, és nem fogalmam sincs, milyen lenne, ha elveszteném, de ebbe nem is akartam belegondolni.

- Na, kész vagyunk, mehetünk! –húzott fel az ágyról és kimentünk a srácokhoz.

- Na, végre csipkerózsika felébredtél? Biztosan nagyon jót álmodhattál! –humorizált Loui.

- Tényleg rettentően jó volt.. –bólogatott a barátom.

- Várjunk csak, el is felejtettük! Kate milyen volt a megbeszélés? –kapta felém a fejét Zayn.
- Jó. –tudtam volna le ennyivel, de persze kíváncsi természetű barátokkal áldott meg a sors így el kellett mondanom mindent. –Na, jó, szóval Scott ugye megkért, hogy szerepeljek a CSI-ban, én meg elvállaltam. Egy ikerpárt kell eljátszanom, akiből az egyik a gyilkos a másik az áldozat és végül is ennyi. –vonogattam a vállamat.
- Egy ikerpárt? Egyedül? –hüledezett Niall.
- Aha.
- Ez tök jó hugi! –örült meg nekem Liam és szorosan megölelt, majd jött a kérdés, amit el akartam kerülni. –Mikor kezdődik a forgatás?
- Holnapután. –mondtam félve, de nekik még nem esett le, hogy ez mit jelent vigyorogtak rám, mint a tejbe tök. – Ezért holnap Miami-ba kell utaznom. –igen, és ekkor mindannyiuknak lefagyott az arcáról a mosoly.
- De hát Miami az ott lent van.. –mutatott bagoly szemekkel a föld felé Harold.
- Ühüm.
- És ez mennyi idő lesz? –kérdezte Louis.
- Csak egy hét! –majd ekkor mindenki sóhajtott egyet. – Ugye nem haragszotok?
- Nem! Örülünk, hogy kaptál egy szerepet. Tudjuk, hogy ez nagy lehetőség neked. Mint nekünk az iCarly volt.
- Köszönöm! –mosolyodtam el és odamentem Harry-hez aki még mindig meredten bámult maga elé és átkaroltam.
- Hey, mi nem kapunk ölelést?! –nyávogott Lou.
- De! –és csináltunk egy csoportos ölelést. – Lenne még egy kérésem! Eljönnétek velem ma vásárolni? –fordultam a lányok fele.
- Persze, szívesen elkísérünk és segítünk neked! –mondta Zayn (?).
- Én a lányoknak mondtam. –mutattam a hátam mögé.
- Szóval mi nem mehetünk soppingolni? –biggyesztette le a száját Niall.
- De! –legyintettem. –Akkor mehetünk?
- Öhm, én most nem megyek. Más dolgom van. -vakarta meg a tarkóját Harry.
- Oké. Akkor mi mehetünk? –csaptam össze a tenyerem és a többiek felé fordultam vigyorogva.
- Aha, induljunk vásárolni! –karolt belém két oldalról Eleanor és Louis (?).

Vettem pár tök jó cuccot a plázában:

És kaptam a srácoktól egy csini ruhát is mondván hogy: „ebben el fognak ájulni tőled a miami-i pasik :D” :

Amikor hazaértünk és beléptünk az ajtón. Harry ugrott elénk vigyorogva egy kötényben (?).

- Sziasztok! Megjöttetek? –majd közelebb hajolt hozzám és szájon puszilt. –Mit vetettek?
- Mi ez a jó illat? –szagolt a levegőbe Niall.
- Ja, tényleg gyorsan dobjátok le a cuccaitokat és gyertek a konyhába! –majd egy csörgő hangot hallottunk. –Oh, kész a pite! – rohant a konyha felé és tisztára izgatott lett a pitétől (?).
- Lesz pite? –csillant fel Niall szeme.